Viktoria Juhasz's profile

- bauhaus margit krt 15-17 -





BAUHAUS 
BUDAPEST
DUGATTYÚS HÁZ​​​​​​​​​​​​​​

HU_
Budapest100 fesztivállal együttműködésben. A Budapest100 egy rendhagyó, az egész várost megmozgató esemény, igazi civil ünnep, kialakult hagyományokkal és komoly rajongótáborral. 2019-ben a téma: A Bauhaus nyomában amelynek során Budapest Bauhaushoz köthető épületeit kutatják fel grafikusok és mutatják be a nagyközönségnek az ott élő lakóközösségek bevonásával.

épület: 1024 Budapest, Margit körút 15-17



HU_
szöveg: Bartha Dorka
épület fotók: Major Kata, Vida Péter, Juhász Viktória

A 30-as évek végén épült Margit körúti luxusbérház a Pozsonyi úti híres Dunapark házat is tervező páros,
Hofstätter Béla és Domány Ferenc másik közös remekműve. Eredetileg Weiss Manfréd Művek Elismert Nyugdíjpénztára
bérházának épült a Rózsadomb aljában, és a kor minden modern luxusával fel volt szerelve. Nemcsak a lépcsőháza különleges,
az üveghengerekben ingázó liftekkel, de az építése mögött álló, haladó szellemű filozófia is.

Budapest talán legkülönlegesebb lépcsőházát is rejtő, 1937-ben épült Margit körúti, ‘dugattyús háznak’ is csúfolt bérházát
a korszak gigavállalata, a csepeli Weiss Manfréd Művek építtette. Ha a Margit körút kapcsán szóba kerül a Bauhaus stílus,
legtöbben talán azonnal az Átrium Színházra és épületére gondolnak, nem alaptalanul. Az azonos korszakban, 1935-36-ban
Kozma Lajos tervei alapján épült, mozitermet is magába
n rejtő épület kortársa a Margit körút 15-17-nek. A környék a házak
épülésekor még elég vegyes, kettős arculattal rendelkezett, a korabeli fotókon is látszik, hogy míg a belső íven már álltak
a többemeletes bérpaloták, addig a hegy felőli oldalon még sokszor földszintes házak voltak.





HU_
A tervezés során az egyik első bravúr, amit Hofstätteréknek meg kellett oldaniuk, az az volt, hogy a szomszédos, hatemeletes ház tűzfalát eltakarják, valamint a telekszint drasztikus emelkedését is valahogy át kellett hidalniuk.
A három oldalról utcákkal határolt telken végül egy ‘H’ alaprajzú épület kapott helyett, ami zseniális megoldás volt az építészek részéről.
Egyrészt – ahogy maguk a tervezők is írják az 1938-as Tér és Formában – ezzel a megoldással az “utcaképre nem kellemes angol udvar mélysége is csökkent, az udvarra néző szobák veszedelme elmúlt és lehetővé vált csak utcai szobák létesítése.” A két szárnyat összekötő részbe került az impozáns lépcsőház, a már sokat emlegetett fredálvázas üvegcsőben ingázó futurisztikus liftekkel, és a a Rózsadomb emelkedése miatt a két épületszárny félemeletnyi eltérése sem okozott már így gondot.


HU_
Hofstätter Béla és Domány Ferenc több cikkükben is kritikával illették a kortárs bérházépítészetet, legalábbis olyan szempontból,
hogy a lakóformának a modern ember életigényeihez való alkalmazása messzire elmaradt a szerkezetek fejlődése mögött.
Az egyre modernebb anyagok és technikák lehetővé tették volna az addig sokszor kényszerűségből dívó alaprajzok megváltoztatását,
a sötét hallok és méretes, de funkciótlan terek felszámolását, ám a megszokást nehéz volt megtörni.

De hogyan is nézett ki akkor egy modern lakás a 30-as évek végén? A Tér és Formában a ház bemutatása kapcsán így írnak róla
a tervezők: „A lakások minden modern kényelemmel berendezve, garderobe-szekrényekkel, garzon-lakások pedig főzőszekrényekkel felszerelve készültek. A konyhában gáz is és villany is be van vezetve tűzhely részére… A mellékhelyiségek nagy része közvetlen szellőzéssel bír. A közvetlen szellőzés nélkül lévő helyiségek, főleg a fürdőszobák szellőzését légudvarok látják el. A fürdőszobák felszerelése körülépített kád, mosdó, bidet és W. C. Minden lakáshoz készült ezenfelül külön W. C. az előszobából.
A kislakások W. C.-je is külön helyiségbe került.” 


És mindezt abban a korban, amikor ne feledjük, sok bérházban még mindig emeletenként  a gangról nyíló közös vécé volt,
és a fürdőszoba sem volt magától értetődő, sem az összkormfort. Az már csak hab a tortán, hogy a gardróbban az utolsó mandzsettagombnak is megtervezett fiók volt, vagy a pincében a központi kazán meleg levegőjét felhasználó szárító berendezés üzemelt.
kiadványt fotózta: Karkecz Gergő
konzulens: Jekli Ágnes
kötés: Berecz Noémi
- bauhaus margit krt 15-17 -
Published:

- bauhaus margit krt 15-17 -

Visual research_Budapest_Bauhaus

Published: