Könyv, amely a magyar népmeséken keresztül ismerteti Budapest látványosságait: a történetek Budapest utcáin játszódnak, a történetek végén található térképen végigkövethető merre haladt a mese útvonala. A meséket értelmezi és átélhetőbbé teszi az, hogy hátterét napjaink díszletei adják. A könyv magyar és külföldi olvasónak is szól, cél, hogy mindenki átérezze és megismerje a magyar kulturális, népmesei örökséget, valamint bemutassa napjaink Budapestjét.
Technikai információk:
Méret: 250 mm x 250mm
Méret: 250 mm x 250mm
58 oldal
Keményborító, ragasztott művészkönyv.
Angol nyelven szintén elérhető lesz digitális formátumban.
Keményborító, ragasztott művészkönyv.
Angol nyelven szintén elérhető lesz digitális formátumban.
A VII. Országos Művészeti- és Művészettudományi Diákköri Konferencia (OMDK), Képgrafika 2. tagozatának 3. helyezését nyerte el.
Maga az ötlet, hogy bemutassam a kultúrák közötti különbséget, illetve ismertessem a magyar nevezetességeket már régóta megfogalmazódott bennem. A Párizsban töltött Erasmus félévem alatt terveztem, hogy több ország fővárosát mutatnám be, viszont kénytelen voltam leszűkíteni a pályamunka tervemet egyetlen ország fővárosára. Azért is Budapestet választottam, mert a párizsi félévem alatt rengetegszer próbáltam meg válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen is Budapest. Valamint azért is, mert sokan itthon, Magyarországon se ismerik igazán Budapest látványosságait.
Hiszem azt, hogy a gyerekek még sokkal nyitottabbak, és velük együtt a szüleik, nagyszüleik, családjuk is játékosan tanulhatnak, ezért legkézenfekvőbbnek a mese tűnt.
Népmesék?
A népmeséket azért választottam alapnak, mert tökéletesen bemutatják és leírják azt a hátteret, amely még ma is része a magyar nemzeti kultúrának.
A népmeséket azért választottam alapnak, mert tökéletesen bemutatják és leírják azt a hátteret, amely még ma is része a magyar nemzeti kultúrának.
A könyvhöz három népmesét használtam fel: A bujdosó macska, Az aranyszőrű bárány és A csonkakezű leány című meséket. Ezeknek, ahogy a legtöbb magyar népmesére jellemző, nincs kimondott helyszíne, így tágabban értelmezhettem, hogy miként illusztráljam őket. Mindenképpen szerettem volna egy állatmesét beválogatni, hiszen az ebben meglévő, a realitástól elrugaszkodó teljes abszurditás az, amely megragadja, mind a gyerekeket, mind a felnőtteket.
Olyan népmeséket kerestem, amelyekben a szereplők nem „hetedhét országon keresztül” vándorolnak és semmilyen helység megnevezés nem található (az Óperenciás tengeren is túl, stb.)
Az illusztrációkról
A rajzok egy része teljesen tradícionális módon, vízfestékkel született, míg a hátterek, háttérben lévő épületek számítógéppel, Photoshop programban készültek. A kettő közötti kapcsolatot igyekeztem harmonikusra és izgalmasra kihegyezni, mindenképpen úgy, hogy ne legyen zavaró az összhatás. A legtöbbször kerültem textúrák használatát, ezzel is frissebb és kicsit nyersebb hatást elérve, valamint ezzel próbáltam még inkább egységes képet létrehozni.
Több olyan rajz született, amely végül nem került be a könyvbe, a karaktereket pedig számtalanszor újra- és újrarajzoltam, amíg elérték végső formájukat.
Az épületek, látványosságok leképezésénél a könnyű felismerhetőség fontos szerepet játszott, azonban mindenképpen szükséges volt egyszerűsíteni. Nem a fotorealisztikus ábrázolás volt a cél, mindezt azonban csak addig tettem, amíg még a fontos jellemzők, az a jelleg, amiről azonnal megismerhetjük, nem sérült.
Számos olyan illusztráció is született, amely nem hordoz kifejezetten információt helyszínről, azonban hangulati elemként funkcionál.
A mesekönyv felépítése: három főrészből áll, a mese, az azt követő térkép, valamint a könyv végén található információs blokk. A térkép pedig, ahogy haladunk előre a könyvben, úgy tartalmaz egyre több adatot, így a harmadik mese végére megkapjuk a legtöbb információt tartalmazó térképet.
Tipográfia
Betűtípusnak egy Futura típusú fontot választottam, aminek jellemzője, hogy geometrikus talpnélküli betűtípus. Ugyan tervezője, Paul Renner nem volt tagja a Bauhaus csoportosulásnak, a célkitűzéseikkel egyetértett, és egy olyan betűtípust tervezett, amely egyszerű, letisztult geometrikus formákból áll, ezzel is könnyítve az olvasást. A gyerekek az egyszerű, „kedves”, hívogató betűket olvassák el a legkönnyebben, illetve azokat, amelyek legjobban hasonlítanak a kézírásra, pl. a Futurában és a Futurából inspirálódott fontokban található „a” betű, vagy éppen a „g” betű, amelyeket „infant karaktereknek” hívnak. Olyan tradicionális formával rendelkező betűkészletet kerestem, amely egyszerűen olvasható és kellemes összhatást ad az illusztrációkkal. Ehhez fontos volt, hogy az x-tengelyen lévő kiterjedése nagyobb legyen, mint például a Times New Roman betűtípusnak.
Valamint, hogy az egészben legyen egy kis játékosság, egy groteszk betűtípussal is gazdagítottam az elkészült könyvet.
